Gesztenyéről

A gesztenye helye az egészségmegőrző táplálkozásban

Magyarországon a nem megfelelő táplálkozás és életmód jelentős mértékben hozzájárul a lakosság kedvezőtlen egészségi állapotához.

A kedvezőtlen életmódbeli, környezeti tényezők kivétel nélkül minden korosztályt érintenek és összetett hatásaik eredményeként egyes később kifejlődő betegségek csírái már gyermekkorban megjelennek.

Ezen tényezők közé sorolhatóak elsősorban a rendszertelen étkezés, a reggeli elhagyása, az esti, ebédet pótló bőséges étkezés illetve újabb étkezési formák, divatdiéták követéséből származó veszélyek, az elfogyasztott táplálékok helytelen struktúrája. Utóbbi az elégtelen zöldség-főzelékféle és gyümölcs-, teljes értékű cereália (teljes őrlésű lisztből készül pékáru, gabonapelyhek stb.) hal-, valamint tejtermékfogyasztásban és a túlzott zsiradék-, édesipari termék-, üdítőital-, sózott és magas zsírtartalmú rágcsálnivalók fogyasztásában nyilvánul meg.

Az egészségfenntartó táplálkozásnak gyermekek számára biztosítania kell a megfelelő fejlődést és növekedést is.

Az elégtelen táplálkozás következményei gyermekkorban súlyosabbak, mivel a fejlődés, növekedés időszakában tartósan elszenvedett tápanyaghiány illetve táplálkozás eredetű ártalom életre szóló kihatással jár.

A gesztenye jelentős helyet foglal el az egészséges táplálkozásban

, mivel összetétele a zöldségek-gyümölcsökhöz áll a legközelebb. Az egészséges táplálkozás ajánlásai szerint naponta többször, összesen legalább 400-500 g mennyiségben szükséges belőlük idény szerint, változatosan fogyasztani.

Ezt figyelembe véve a gesztenye illetve termékei, valamint a gesztenyéből készült ételek bármely korosztály egészségfenntartó étrendjébe jól beilleszthető.

A tájékoztató az OÉTI szakmai anyagának felhasználásával készült.