Gesztenyéről
Gesztenye a vesebetegek étrendjében
A vese megbetegedéseinek diétás kezelése sokrétű, függ az adott betegségtől, illetve annak fajtájától, stádiumaitól is. Mindez a vese feladataiból következik, melyek közt - a teljesség igénye nélkül - meg kell említeni a szervezet sav-bázis egyensúlyának szabályozását, az anyagcsere egyes végterméinek kiválasztását.
Általánosságban elmondható, hogy ha a vese beteg, akkor a betegségen kívül a kialakult tünetek határozzák meg a terápiát és ezen belül a diétát.
Vesekő esetén a bő folyadékbevitel és az étrend megfelelő mennyiségű
A gesztenye alacsony fehérjetartalommal, emellett magas kalciumtartalommal rendelkezik , és lúgos vegyhatású vizeletet okoz.
Mindezek alapján kalcium-oxalátkő esetén a napi megengedett kalciumbevitel figyelembe vételével, annak beszámításával fogyasztható. Előnyös tulajdonságokkal rendelkezik húgysavkő esetén, kifejezetten javasolt a diétában, azonban nem ajánlott foszfátkő esetén.
A krónikus veseelégtelenség IV. stádiumára (uraemia) jellemző hogy a vérben emelkedett a nátrium, a kálium és a
foszfor mennyisége, a kalciumszint pedig csökkent. A diéta ilyenkor szigorúan fehérje-, foszfor- és
folyadékszegény, emellett az étrend
Törekedni kell a kalciumtartalom növelésére (1200-1500 mg/nap) is. Az étrendben ilyenkor korlátozott mennyiségben szerepelhetnek a zöldség- és gyümölcsfélék, melyek káliumtartalma minden esetben beszámítandók az engedélyezett mennyiségbe.
Az olajos magvak
A gesztenye alacsony fehérjetartalma és magas kalciumtartalma miatt előnyös a diétában, de magas káliumtartalma miatt csak az ajánlott napi korlát figyelembe vételével alkalmazható.
A tájékoztató az OÉTI szakmai anyagának felhasználásával készült.